A földrajztudomány a Biblia szempontjából

 

 

És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejüket és lakásuknak határait.-  Ap. Csel. 17: 26

 

Ahhoz, hogy az ember uralkodni tudjon az egész földön, amint azt az Úr megparancsolta, szüksége van a tudomány gyakorlati ismeretére (Isten fizikai törvényei az összes teremtmény fölött) és a történelem gyakorlati ismeretére (Isten erkölcsi törvényei az emberek valamint a nemzetek fölött.) Úgy a tudományokban, mind a történelemben a földrajz jelentős szereppel bír.

A tudományok területén a földrajznak a Szentírásban található Mózes első könyvével kell kezdődnie. Az első fejezetben az Úr felfedi, hogy az Ő alkotása elkülönített alkotóelemekből áll, amelyet egy összekapcsolt és egyesített természeti rendszerré alakított. A hatodik fejezettől a nyolcadik fejezetig az Úr emberek feletti világméretű ítéletéről olvashatunk, amelyet az Özönvíz által vitt véghez, és amely nagymértékben megváltoztatta a Föld felszínét. Ezen fontos ismeretek birtokában tanulmányozni lehet az Úr által teremtett hatalmas kontinenseket, óceánokat, azok sajátosságait, gazdag természeti kincseit, az éghajlat változatosságait, valamint a különböző időjárásformákat és Isten csodálatosan megteremtett ökológiai harmóniáját az egész földön.

A továbbiakban ezen lényeges információkat a történelem tanulmányozása céljából is felhasználjuk, és ismét a Mózes első könyvéhez térünk vissza. A tizedik fejezetben található a nemzetségtáblázat, amely az emberiség eredendő feloszlását fedi fel számunkra. A tizenegyedik fejezetből megtudhatjuk, hogy e feloszlás az ember Isten ellen való fellázadásának következménye, amely a Bábel tornyának építése közben következett be. Az Úr itt zavarta össze a nyelvet nyelvekké, az emberi faj elkülönülését, szétszéledését, továbbá különböző nemzetekké való alakulását okozva ezáltal.

A fent említett ismeretekkel rendelkezve képessé válunk az ősidőben, valamint a modernkorban élő nemzetek tanulmányozására. Először azok lakóhelyeit határozzuk meg, majd szó esik a természeti kincsekről, a fizikai környezetről, és az éghajlatról (melyek el voltak rendelve az Úr által). A földrajz tehát nagyon fontos eszköz a tudományok valamint a történelem tanulmányozása céljából. Akárcsak más tantárgyaknak, a földrajznak is Isten Igéjén kell szilárdan állnia, és a hívő embernek alkalmaznia kell, hogy ezáltal is Isten neve dicsőüljön meg.

Lényegesebb pontok:

 

Napjainkban megközelítőleg 5 milliárd különböző fajból álló ember él a földön, több mint 140 nemzetséget foglalva magába, amelyek 6 különböző kontinensen élnek, változó éghajlati feltételek mellett és változatos természeti kincsekkel rendelkezve, valamint különböznek vallásuk, gazdasági életük és kormányzási formáik tekintetében, 5000 különböző nyelvet beszélve. Megáll az ész, amikor mindebbe belegondolunk. Lehetetlenség nem feltenni azt a kérdést, hogy hogyan is történt mindez.

1.      Az egynyelvűségtől a többnyelvűségig. A Szentírás szerint az Özönvíz után az Úr megparancsolta Noénak és az ő utódainak, hogy szaporodjatok és sokasodjatok és nyüzsögjetek a földön(1.Móz.9:7). Már meg volt említve, hogy mind az egész földnek egy nyelve vala, és hogy az emberiség kelet felöl indult, majd letelepedett a Sineár földén.(1.Móz.11:1-2). Azonban ahelyett, hogy szétszéledtek és benépesítették volna az egész földet amint azt az Úr megparancsolta- az emberiség szembeszállt Alkotójával azáltal, hogy hozzáfogtak egy magas toronnyal rendelkező város megépítésének (Bábel tornya) azt akarván ezáltal, hogy mindannyian ugyanazon helyen telepedjenek le. Az Úr, látván az emberek lázadását, összezavarta nyelvüket és szétszélesztette őket az egész föld színére (1.Móz.11:9).

2.      Az egy fajtól a több fajig. A nyelv összezavarása az emberiség kisebb családokra/nemzetiségekre való felosztásával járt. Következésképpen, amikor házasodtak, igyekeztek ugyanazon nyelvet beszélő társat választani. Ezáltal genetikailag is korlátozva voltak. Más szóval már nem köthettek házasságot egy nagy családban/nemzetiségben, ahol a genetikai tulajdonságok széles körben terjedhettek  és általánosak maradtak volna, hanem a házasságkötés kisebb családokra/nemzetiségekre szűkült le, ahol az egyedi genetikai tulajdonságok válhattak dominánsakká. Ennek következtében a nemzetiségek jól láthatóan különböznek bőrük színe, a hajszövetek szerkezete, csontozatuk, arcbeállítottságuk, magasságuk valamint egyéb fizikai sajátosságaik tekintetében. Ezért mondható, hogy léteznek ún. fajok. A valóságban mindannyian ugyanazon szülőktől, Ádámtól és Évától származunk. Tehát mindannyian az emberi fajból származunk. Nem majmokból fejlődtünk ki, hanem az Úr teremtett bennünket a saját képére és hasonlatosságára.

3.      Egy nemzettől a több nemzetig. A Szentírás nemcsak a több nemzetre való felosztásról ír, hanem e felosztást részletekbe menően tárgyalja is. A Mózes első könyvében olvashatunk a nemzetségi táblázatról. E fejezet Noé három fia neveinek felsorolásával kezdődik (Jáfet, Khám és Sém), majd folytatódik azok fiai, valamint unokái neveinek felsorolásával. E nevek közül néhány felismerhető az ősi történelem tanulmányozása során, azonban elég sok közülük nem. Azonban az egyházi írástudók türelmes munkájának köszönhetően, akik a Szentírást, az ősi történelmet, a modern régészetet valamint a nyelvészetet mélyrehatóan tanulmányozták, sikerült ezen nevek közül sokra rábukkanniuk, és azonosítaniuk azokat a számunkra jól ismert nemzetek neveivel.

 

Az alábbi csupán egy részleges lista, amely megvilágítja azt, hogy Noé három fiának Jáfetnek,  Khámnak és  Sémnek utódaiból mely nemzetek származnak:

Jáfet	Khám	Sém
Görögország	Egyiptom	Perzsia
Karthágó	Kréta	Káldeusok földje
Macedónia	Filosztea	Asszíria
Trákia	Fönícia	Lídia
Média	Hettita	Szíria
Németország	Kánaán	Edom
Oroszország	Mari	Arábia
Dánia	Babilónia	Midién
Örményország	Etiópia	Jemen
Spanyolország	Kína	Izrael
Ciprus	Mongólia
India	Líbia

 

E lista nem tartalmazza az összes nemzet teljes felsorolását, de segít abban, hogy legyen egy általános fogalmunk a különböző nemzetek csoportosításáról.

4.      A Föld éghajlata és domborzata. A világméretű Özönvíz következtében, (1. Móz. 7-8) nagymértékben megváltozott a Föld éghajlata valamint annak domborzati formái. Az egész világon megtalálható (úgy az északi, mint a déli sarkon) megmaradt kövület (majdnem trópusi növényzethez hasonló) bizonyítja, hogy az Özönvíz előtt a Földnek általánosan meleg éghajlata volt, amelynek feltehetően köszönhető az egész Föld feletti vízgőz boltozat (a mennyezett felett való vizek- 1.Móz.1:6-7.). Azonban negyven napi és negyven éjszakai esőzés után, ez a globális pára szigetelés folyamatosan eltávolítódott és drasztikusan megváltozott a Föld éghajlata valamint időjárásának feltételei.

 

Az 1.Mózes 8:1 szerint nagy szelet bocsáta Isten a földre, és a vizek megapadának. A visszahúzódó vízzel hatalmas mennyiségű ásvány rakódott le az egész Föld területén egyik helytől a másikig. Hatalmas mennyiségű növényzet maradt meg, a rettenetes nyomás és hőség alatt, amely megalkotta napjaink szénágyait. A 104 Zsoltárok 5-9 részeiben olvashatjuk, hogy hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá, amely az erózióra valamint az üledékes kőzet lerakódására enged következtetni, amely valójában már megtörtént. Tudnunk kell az Özönvízről ahhoz, hogy megfelelően tanulmányozzuk, valamint megértsük Földünk éghajlatát és domborzatát. (Segít bennünket abban, hogy megértsük például az Arizonában lévő Grand Canyont).

Összegzés. A modern nyelvtudomány 5000 napjainkban beszélt nyelvet állapított meg, 17 tovább nem redukálható alapnyelvre származtatva azokat vissza. Ezen kívül a modern genetika tudománya egyre növekvő bizonyítékot gyűjt ahhoz, hogy az egész emberiség egyetlen emberpárból származik. Azonban ezen tények egyikének sincs értelme a Szentírás nélkül. A kis részecskék kizárólag a teremtésnek valamint a Bábel tornyának a bibliai keretén belül találnak. Ugyanez igaz a különböző nemzetiségek, az éghajlat változatossága, valamint a gazdag természeti kincsek kialakulásának szempontjából is. A földrajz tudományának csak akkor van igazi értelme, ha azt a Szentírás szempontjából tanulmányozzuk.