Az  Egyesült Államokbeli otthonoktató mozgalom áttekintése

(Részletek a Romániai Otthonoktatók Egyesületének hírleveléből)

 

Az egyre jobban terjedő otthon oktató mozgalom sok kérdés elé állítja a beavatatlan szülőt és pedagógust. A legelső kérdés az, hogy honnan és mikor indult ez a mozgalom, a második az, hogy hogyan tud a gyermek otthon maradva beilleszkedni a társadalomba. Ez a cikk az első kérdésre szeretne egy rövid és átfogó választ adni.

 

1. Keretek.

 

Az otthonoktató mozgalom nem új keletű. A gyarmati Észak-Amerikában az otthoni oktatás volt az alapvető oktatási forma. Gyakorlatilag nem is léteztek iskolák. Mindamellett az írni és olvasni tudok száma elérte a 98%-ot! Az alapító atyák szilárd meggyőződése volt, hogy gyermekeik kell tudjanak írni és olvasni, hogy tanulmányozhassák a Bibliát, és ezáltal épüljön az ő lelkük.

Néha a szülők egy tanárt fogadtak, hogy  leadhassák azt a tantárgyat is, amelyben úgy érezték, hogy nem eléggé felkészültek. Már 1642-ben egy új törvényt hirdettek meg! Ebben azt kérték, hogy a gyermek legyen megtanítva írni és olvasni. Egy 1647-es törvény pedig elrendelte, hogy minden 50 helység kell tartson egy elemi iskolát, és minden 100 helység egy általános iskolát.

Ezek mind felekezeti iskolák voltak. A protestáns iskolák segítettek a nevelésben, mindazáltal sok szülő választotta az otthoni oktatást. Gondoskodtak gyerekeik neveléséről, és gondoskodtak az alapvető követelmények a betartásáról, amelyeket Isten kért tőlük.

 

A szülő felelős a gyermekéért, és ezt felismerték az Egyesült Államok vezetői is.  A szülő eldönthette, hogy milyen iskolába adja gyermekét és milyen módon neveli őt. A vallásos iskolák megfelelő tanítást adtak a gyermekeknek, felkészítve őket az életre.

1690-től a The New England Primer c. Olvasó könyvet rendszeresítették. Ez a könyv megtanította a gyermeket olvasni, Bibliai példákat hozva fel.

1783-tól a The New England Primer mellett megjelent a Noah Webster American Spelling Book- ja.

 

2. Az állam és az oktatás

 

1820-ban alakultak meg az első állam által támogatott ingyenes elemi iskolák. Ez egy igen jó megoldás látszatát keltette a lakosságban. Immár maga a lakosság kérte, hogy most már az általános iskola is legyen ingyenes azaz az állam által fenntartott azaz az adóból fizethető.

Meg kell látnunk, hogy amikor ingyenesről beszélünk, akkor RELATÍV megoldásról beszélünk. Az állam kijelenti, hogy ingyenes, a lakosság is úgy gondolja, valójában azonban az adóból van üzemeltetve.

 

Az ingyenes oktatás következménye az lett, hogy az állam határozta meg a tantervet, a módszereket és az oktatási időt. Az állam azon az alapon, hogy szüksége van jó állampolgárokra, magához ragadta az oktatás ügyét.

 

Amint már láttuk kezdetben ez nagy népszerűségnek örvendett, és igen örültek az állampolgárok. Érdekes módon már akkor voltak egyesek, akik előre látták a jövőt. Míg az elején az állam a bibliai alapelvek szerint tanított, addig ez igen hamar megváltozott. Az állam kezdte elsajátítani a liberalizmus alapelveit és kezdte azokat bevezetni az iskolába. Immár nem a szülő, hanem az állam mondta meg, hogy mit kell cselekedni, és az állam szava volt a mérvadó.

 

Az 1880-as években az állam elrendelte a kötelező oktatást. Míg a cél viszonylag jó volt, addig mégis volt egy igen negatív oldala a törvénynek: immár nem a szülő volt a végső autoritás, hanem az állam. Ezáltal megcsorbították a szülők jogait. Ennek ellenére az iskolák még keresztyén jellegűek voltak. A szülők nem emelték fel szavukat, és elküldték gyermekeiket. Abban az időben is voltak felekezeti iskolák, amelyeket azonban nem fizetett az állam, így az adó mellett még annak költségét is kellett fizetnie a szülőnek, már aki oda küldte a gyermekét.

 

3. A változás.

 

1960-tól azonban megváltozott a helyzet. Az AEÁ Legfelsőbb Bírósága kiadott egy pár rendeletet, illetve jóváhagyott egy pár törvényt, amelyek gyökeresen megváltoztatták az AEÁ-beli  oktatást.

a) Először megtiltották a Biblia olvasását a közoktatásban. Tanítani sem szabadott semmit a Szentírással kapcsolatban.

b) Másodszor pedig megtiltották a 10 parancsolat kitevését az iskolában. Nem szabad többé kitenni a 10 parancsolatot.

Mindkét törvény a föld alá taszította az erkölcsi mércét. Ezentúl nem volt kötelező az erkölcsi alapelvek bemutatása.

A két fő törvényt mások követték.

A gyengébb diákok kedvéért lecsökkentették a követelményeket. Immár sokkal kevesebbet kellett tanulni, és sokkal könnyebbek lettek a vizsgák.

A diákokat nem lehetett nevelni, és a tanítás diákközpontúvá lett, azaz a diák AZT TEHET, AMIT AKAR ÉS MINDIG IGAZA KELL LEGYEN, mert másképp SÉRÜLT lesz.

 

Meg kell értsük, hogy ugyanezen idő alatt nagyon sok jó újítást hoztak a tanítás, a tankönyvek, az interaktivitás terén. Azonban csődöt mondtak az erkölcsi nevelés terén és ezáltal elkezdődött a hanyatlás.

 

Az otthonoktatás áttekintése.

Ekkor döntötte el számos szülő, hogy inkább otthon oktat. Ezzel a technika fejlődésének következtében biztosíthatta otthon a színvonalas oktatást, ami kitűnő erkölcsi neveléssel társult.

Minél inkább növekedett a mozgalom, annál inkább vált láthatóvá az otthonoktatás számos előnye:

a. A tanár diák kapcsolat szorossága,

b. A diákok önállósulása a tanulásban,

c. A diákok könnyű beilleszkedése a társadalomba,

d. Erkölcsös nevelés.

Tulajdonképpen az otthonoktatott gyermekek sokkal inkább részeseivé lettek a társadalomnak mint a többiek.

 

 

 

 

Az Egyesült Államokbeli otthonoktató mozgalom áttekintése (2. rész)

 

 

1. A szülők felébrednek

 

Mint már korábbi hírlevelünkben írtuk, a közoktatás olyan mélyre süllyedt, hogy keresztyén szülők egy csoportja elhatározta, hogy otthon fogja oktatni gyermekét. Ez bizonyos értelemben egy nehéz elhatározás volt. Sok év után először döntöttek úgy a szülők, hogy emberfeletti áldozatot hozva, és Istennek engedelmeskedve vállalják gyermekeik önmaguk által való tanítását.

 

Amikor emberfeletti áldozatokról beszélünk, ebben az esetben szóról-szóra kell értenünk azt. Ha nem Isten segítette, erősítette, tanácsolta volna őket Igéje, és Szentlelke által, akkor bizony most nem íródott volna meg ez a Hírlevél.

 

De lássuk csak megpróbáltatásiaknak egy nem teljes listáját:

a)      Minden tudományos dolgozat a közoktatást ajnározta, még akkor is, amikor nyilvánvalóvá vált annak csődje.

b)      Nem voltak megfelelő tankönyveik, és tanfelszereléseik.

c)      Igen nagy anyagi megterhelést jelentett minden taneszköz (beleértve laboratóriumok) beszerzése.

d)      Saját kétségeik is gyötörték őket:

i)                    Kétségeik voltak afelől, hogy tudnak-e otthon oktatni

ii)                   Kétségeik voltak afelől, hogy valaha törvényes lesz az otthonoktatás

iii)                 Kétségeik voltak afelől, hogy honnan lesz pénzük, ha az egyik fél nem megy dolgozni.

Kétségeskedtek tehát, de nem estek kétségbe. Tovább végezték kitartóan munkájukat.

e)      Törvényszékek elé idézték őket, és komoly börtönbüntetéseket ültek le csakhogy otthon oktathassanak.

f)        Mindemellett éppen keresztyén testvéreik voltak ellenük, és támadták őket. Következetes magatartásuk, és ragaszkodásuk a bibliai alapelvekhez azt eredményezte, hogy a testvéreik közül sokan bolondoknak nevezzék őket, pedig ők csak egyszerűen keresztyének voltak. Olyan keresztyének, akik mindennél jobban szerették Istent, és azt akarták, hogy Istennek engedelmeskedve neveljék gyermekeiket. És Isten meghallgatta imádságaikat, és megáldotta küzdelmüket. Csodálatosan nevelték gyermekeiket, és azzal párhuzamosan csodálatosan küzdöttek jogaikért is.

A felsoroltak, mind áldozattal jártak. Hányan lennénk képesek börtönt ülni azért, hogy gyermekeinket keresztyén módon nevelhessük? Minden egyes áldozatuk, minden egyes győzelmük megérte. A mai otthonoktatók, az úttörők nyomában haladva törvényes módon taníthatják gyermekeiket, vannak tankönyveik, és tanfelszereléseik, és vannak TÖRVÉNYEIK.

 

Igen! Törvényeik! Törvények, amelyek szabaddá teszik őket, amelyek feljogosítják őket, hogy gyermekeiket Isten törvénye szerint neveljék.

 

 

 

 

 

2) Az állam álláspontja

 

Az állam kezdetben teljes mértékben ellenségesen viselkedett. Az államot olyan törvények kormányozták, amelyek egy hamis jogot adtak az állam kezébe: meghatározhatta a gyermeknevelés módját. Pedig ezt egyedül a szülő döntheti el.

 

Azonban kellett még várni egy ideig, amíg keresztyén ügyvédek elhatározták, hogy kiállnak a szülők eme jogáért. És kiálltak. Pert-per után nyertek meg. Az Egyesült Államokban megalakult egy ügyvédek által megalakított érdekvédelmi szervezet is, az Otthonoktatók Jogi Védelmi Szövetsége (HSLDA). Rövid időn belül az Egyesült Államok minden államában felléptek az otthonoktatás mellett, és lépésről-lépésre minden államban elfogadták az otthonoktatást. A világ legdemokratikusabb országában elismerték a szülő jogát gyermeke neveléséhez, és oktatásához. Sőt, egyes államokban, maga az állam fizet az szülőnek azért, hogy a szülő tudjon otthon oktatni.

 

De nem csak ügyvédek harcoltak ezért a jogért. Konzervatív gyülekezetek, egyesületek, szövetségek, felléptek az otthonoktatásért. Sokan közülük egy látszólagos szélmalomharcot vívtak a törvényhozással, míg végül győztek.

 

Látván a fordulatot, és a törvényhozók hozzáállását, továbbá tapasztalva az oktatás csődjét, egyre több nem hívő is elkezdte otthon oktatni gyermekét. Ma már az Egyesült Államokbeli otthonoktatók 40%-a nem hívő, ami kb. 800.000 családot jelent. Az otthonoktatásból eredő előnyöket felismerve még az úgynevezett Ortodox, és Katolikus egyházak is kezdték bátorítani híveiket ezen oktatási forma felkarolására. Nemrégiben kaptam egy levelet, amelyben egy ortodox anya elmondta, hogy papjuk otthon oktat, és szeretne megismerkedni romániai otthonoktató ortodoxokkal.

 

Sőt nem csak az Egyesült Államokban, de sok más államban is győzött az otthonoktatás: Nagy Britannia, Dél-Afrika Köztársaság, Ausztrália, Új-Zéland, Fülöp Szigetek, Csehország, stb.

Ha bátran engedelmeskedünk, akkor Isten megadja a győzelmet, de ha félelemből vagy más okból engedetlenkedünk, akkor vesztesek leszünk. Vegyük hát komolyan Igéjét, és benne bízva, Neki engedelmeskedve neveljük gyermekeinket.